Hajdanán volt egy álmom… Megfogalmazták már sokan, én pedig azok közé tartozom, akik az álmaikat nem feledik, sőt, csak egyre erősebben küzdenek azért, hogy megvalósuljanak.
Szerettem volna egy helyet. Egy igazi helyet. Egy olyat, ahová szívesen betérünk, egy olyat, ahová szívesen visszatérünk.
A vendéglátós szakmában rengeteg a tudás. Sokan tudnak szép éttermet építeni, sokan tudnak jól főzni, sokan tudnak vevőcsalogató árakat szolgáltatni, de sokan valahogy elfelejtenek valakit: a vendéget. És azt, hogy nekik ez mind, egyben fontos.
Kerestem egy ilyen helyet, szerettem volna egy ilyen helyet.
Először vendégként, majd vendéglátóként.
A 2003-ban alapított étterem nem véletlenül vált törzshelyemmé, nem véletlenül szerettem volna magaménak tudni. Ők ilyenek voltak a kezdetek óta, Maráz Miklós és csapata olyan valamit valósított meg, amit bátran és büszkén magaménak tudhatok, és ezen az alapfilozófián nem is kell változtatnom: első a vendég.
Nem titok: nem vendéglős vagyok. Vendéglátó vagyok, aki felépített egy országos hálózattal bíró nyílászáró-kereskedelmi láncot, így biztosan sok mindent máshogy is látok, ami hiszem, hogy hasznára válik az étteremnek. Amit én nem tudok, azt tudják kollégáim, akikre nagyon büszke vagyok. Nekem csak egy számít: érezze jól magát nálunk, vigye jó hírünket és térjen vissza hozzánk!
Úgy gondolom, így teremt egy álom közösséget, így lesz egy gondolatból filozófia, ami összeköt tulajdonost, személyzetet és vendéget.
Legyen a vendégem!
Rapport Tamás
